Főoldal > Írás > Rózsalány

Rózsalány

Média megjelenés (válogatás)

A 2011-es ősbemutatóról

  • A gazdagréti előadás két jelenete
  • XV. kerületi ÉLETképek, 2011. december 19.
  • Campus online, 2011. december 17.
  • Mária Rádió, 2011. december 7.
  • XV. kerületi ÉLETképek, 2011. december 5.
  • Campus online, 2011. november 23.
  • Mária Rádió, 2011. november 22.
  • XV. kerületi ÉLETképek, 2011. november 21.

Megjelent A Rózsalány

Zenés színpadi mű CD-n Árpádházi Szent Erzsébet életéről

Újabb "sztárt" fedezhet fel magának a magyar történelem legendás alakjai között a XXI. századi közönség: CD-n már kapható az a színpadi előadásra szánt zenemű, amely egy emberközeli, hús-vér Szent Erzsébet-alak bemutatására vállalkozik. A "sztár" szónak kétségkívül van manapság némi rossz csengése, ám látnunk kell annak a folyamatnak a pozitív oldalát is, ami talán az István, a király rockopera bemutatásával vette kezdetét: újabb és újabb történelmi személyiségeink kerülnek a figyelem középpontjába, fiatalok és idősebbek fantáziáját egyaránt magával ragadva.

A Rózsalány megszületése szerencsés találkozásoknak köszönhető: Hajnal Gézának, a mű szövegírójának alapötletéhez sikerült megnyernie korunk egyik legígéretesebb fiatal zeneszerző-tehetségét, Andorka Pétert, aki zeneakadémiai tanulmányai mellett a nyári szünetekben dolgozta ki a mű partitúráját. Az ügy jelentőségét felismerte a CD kiadását finanszírozó Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány is, mely idén ünnepli a rend fennállásának 800 éves évfordulóját. (Mint tudjuk, Árpádházi Szent Erzsébet élete végén maga is a világiaknak alapított ferences rendhez csatlakozott.)

A Rózsalány megjelenése változtathat azon a sajnálatos tényen is, hogy a magyar királylány alakja manapság népszerűbb német nyelvterületeken, mint szülőhazájában, Magyarországon. Úgy tűnik, nem sokat értünk Erzsébet kivételes személyiségéből, miközben szüleit - II. András királyt és Merániai Gertrud királynét - kiemelt helyen őrzi a magyar történelmi és irodalmi emlékezet. Pedig e fordulatos sorsú királylány történetéből akár kalandfilmet is lehetne forgatni... A türingiai fejedelmi udvar ármánykodásaival dacoló romantikus szerelme az ifjú Lajos választófejedelemmel; sugárzóan szép családi élete, melynek a férj váratlan halála vet véget; a szegények szolgálatában vállalt önfeláldozó élet, mely köré csodás történetek szövődtek - érzelmektől és indulatoktól sem mentes, erős karakterű, bátor nő alakja bontakozik ki előttünk. Nem a jámbor legendák szereplője, hanem a modern ember számára is érthető, szerethető, követhető Erzsébet hús-vér személyisége ragadta meg az Andorka-Hajnal szerzőpáros fantáziáját. Első közös nagy művük bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy Szent Erzsébet közelebb kerüljön a mai közönséghez, a fiatalok és az idősebbek szívéhez is.

Nem szűk értelemben vett egyházi műről van szó; Hajnal Géza alakjai a színpadon nagyon is élő, érző személyekként jelennek meg, így a mű bármely színház előadásában sikerre számíthat. A zene Andorka Péter klasszikus zenei beállítottságát és a könnyűzene mindenféle műfajában való gyakorlati jártasságát egyaránt tükrözi. Az eredmény: operai igénnyel megformált végigkomponáltság, amely kiemeli a "számok egymásután" jellegű könnyűzenei struktúrából, hangzásában pedig a nagyzenekari írásmóddal él a szerző.

A CD a Don Bosco zenekar, a Kapisztrán kórus és számos ifjú zeneakadémista tehetség, valamint Dévai Nagy Kamilla és a Misztrál együttes közreműködésével készült. Megvásárolható a 800 éves ünnepségsorozat rendezvényein, és a Margit körúti ferences rendház portáján.

További információ a műről:
Hajnal Géza (www.hajnalgeza.hu)
Andorka Péter (www.andorkapeter.hu)

Cselekmény

I. Felvonás

1217-ben Wartburg várában tanácskoznak Türingia elöljárói. A magyar királylány, Erzsébet jövőjéről kell dönteniük, mivel vőlegénye, az ifjú Hermann betegségben meghalt. Korábban Magyarországon összeesküvők megölték Erzsébet édesanyját, a merániai Gertrúdot. Többek szerint Erzsébetet végleg haza kellene küldeniük. Eközben azonban Hermann öccse, Lajos és Erzsébet között szerelem szövődik. Lajos eljegyzi Erzsébetet anélkül, hogy erről bárkit is előtte megkérdezett volna. Zsófia, Lajos édesanyja és a türingiai elöljárók nem lelkesednek a frigyért. Féltékenyek Erzsébet szépségére és sugárzó szeretetére, amit Eisenach szegényei között nap mint nap cselekedetekre vált: alamizsnát oszt, meghallgatja panaszaikat, ápolja őket. Egyik éjjel Erzsébet kenyeret vesz a kötényébe, hogy az éhezők között szétossza. A sötétben összetalálkozik Lajossal, aki próbálja meggyőzni, hogy ezzel nem tudja megszüntetni az éhezést. Beszélgetésük közben csoda történik: a kenyerek rózsává változnak.

Négy év jegybenjárás után összeházasodnak. Példásan élnek, a negyedik évben már harmadik gyermeküket várják, amikor küldött érkezik II. Frigyestől Wartburgba. A császár csapatokat toboroz a Szent Föld felszabadítására, amelyet megszálltak a pogányok. Az elöljárók félnek a veszteségektől, ám Lajos teljesíteni kívánja Frigyes kérését. Lelkesedése magával ragadja a főurakat is, ám váratlanul egy ferences barát érkezik Itáliából, aki valódi megtérésre és az evangélium megélésére buzdítja a türüngiaiakat.

Lajos búcsúzni készül családjától, de nem tudja, hogyan tegye. Karjában hozza be feleségét hálószobájukba, szerelmes csókjaik közben előbukkan Lajos inge alól a keresztesek kendője. Erzsébet kétségbe esik, marasztalni próbálja hitvesét, de úgy tűnik, mindhiába. Lajos öccsére, Henrik Raspére bízza családját és a tartomány ügyeit. Gyorsan, szinte vissza se nézve távozik, mielőtt szándékától mégis eltántorítaná felesége. Erzsébet aludni próbál, de rémképek gyötrik férje haláláról. Magára kapja kendőjét és Lajos után szalad.

II. Felvonás

Erzsébet a betegeket ápolja Eisenach utcáin, közben azonban erős félelem gyötri férje lehetséges elvesztése miatt. A betegek áldást kérnek rá. Hirtelen megjelenik szolgálója, Guda, és hazahívja. Zsófia várja a rettenetes hírrel: Lajos meghalt. Ezek után összetűzésbe keveredik Henrik Raspével. Sógora rosszallja folytonos adakozását, szó-szót követ, Erzsébet gyermekeivel kivonul a várból a csúfolódó várnép sorfala között. A Szent Családhoz és Szent Ferenchez hasonlóan szállást keres, de sehol nem fogadják be. Minden polgár – még azok is, akiken segített – elkergeti.

Nélkülözés, fázás, éhezés közepette a legnagyobb megaláztatást is el kell szenvedniük, Eisenachban egy disznóólban lelnek „otthonra”. Erzsébet szüntelenül imádkozik, de a megpróbáltatások egyre rosszabbat tesznek egészségének. Egy nap a páter megkeresi, és visszahívja őket a várba. Erzsébet szolgálója megtudja, hogy csak azért fogadták vissza, hogy újra kihasználva őt férjhez adják Frigyes császárhoz, és ezzel pénzhez és hatalomhoz jussanak. Frigyes meg is érkezik büszkén Erzsébet kezéért, majd feldúltan távozik, mivel az özvegy kikosarazza.

Erzsébet hitet tesz a ferences eszmény mellett, a ferences barát mindenben támogatást ígér neki. Marburgban kórházat alapít, betegeket ápol, de már nagyon gyengélkedik. Istent magasztaló zsoltár mondása közben összeesik és meghal. Erzsébetet a bazilikában ravatalozzák fel, ahová hatalmas tömegek jönnek végső búcsút venni tőle. A szerzetesek requiemje után az angyalokkal együtt énekli a nép a szent asszonyt áldó zárókórust.